//Tanács: Az mi az?

Tanács: Az mi az?

Üdv mindenkinek ismét, ezer bocsi a komolyabb kihagyásért, de a nap is sütött, állásinterjúkra is kellett mennem, ráadásul sikerült elrontanom a gyomromat is – legközelebb tuti nem hallgatok névtelenül írogató dietetikusokra. Nem tagadom, ennek a cikknek a megírása kb. annyira volt nagy élmény mint egy béltükrözés, de a királylány is sok békát megcsókolt mielőtt meghalt volna szalmonellafertőzésben.

Ha emlékeztek még a Parlamentet bemutató cikkre, az elég hosszú volt, mert egyrészt az egy összetettebb intézmény, ráadásul akkor trágya volt az idő úgyhogy nem volt jobb dolgom. A Tanácsot viszont igazából 10 másodperc alatt le lehetne tudni. Ahogy az intézményeket általánosan bemutató cikkben írtam, ha valahol azt olvasod, hogy a Tanács (egyéb nevein: “az EU Tanácsa”, “Miniszterek Tanácsa”) ezt-és-ezt csinálta, akkor csak helyettesítsd azzal, hogy “a tagállamokés kész. Például:

A Tanács elfogadta a zokni-szandál viseléséről szóló irányelvet = A tagállamok elfogadták a zokni-szandál viseléséről szóló irányelvet.

Szó szerint ennyi az egész.

Ha megígéred, hogy ezt megjegyzed, akkor megengedem, hogy bezárd a cikket és helyette a Flintstones 2-t nézd a Film Café-n (siess, mindjárt vége).


Akik nem akarják egy félkegyelmű párducbundás barlanglakó hülyeségeit hallgatni, azoknak jó szórakozást kívánok a filmhez. Akik viszont maradnának, azoknak igyekszem ezen azért picit pontosítani.

Szóval röviden, a Tanács nem más, mint a tagállamok kvázi érdekképviselete, ahol azt igyekszenek garantálni, hogy a bürokraták (Bizottság) meg a fogyatékos Európai Parlamenti képviselők ne döntsék romba a szeretett országaikat valami hülye törvénnyel.

Képzeld el pl., hogy neked az a hobbid, hogy autókat építesz a sufnidban. Kb. 10 év mire összedobsz egyet, de nincs ahhoz fogható eufória, mint amikor először kiviszed a tűzforró aszfaltra hogy leteszteld az alattad doromboló 250 lóerőt az M1-M7-es bevezetőjén kígyózó dugóban.

Egyik nap aztán jön egy kajánul vigyorgó fekete-fehér arc, beül a kocsidba és szépen belevezeti a falba. Mint kiderül, egy EU-s jogszabály szerint minden legyártott autótípusnak először át kell esnie egy törésteszten, és sajnos elfelejtettek kivételt tenni az egyedi gyártású / kis példányszámú autókkal.

“Átmentünk tesó!”

Bár most, hogy belegondolok, ez egy hülye példa, tekintve, hogy simán lehetne, hogy nem a Tanács veszi észre ezt a problémát, és helyette a Parlament vagy a Bizottság figyelmeztet rá, de már begépeltem, úgyhogy ki nem törlöm. Mondjuk alapból nem vágom minek magyarázok most itt erről, miközben ez a törvényalkotásos részhez tartozik. Húzzunk is innét.

Minősített Többség

Helyette harapj rá egy vaskosabb hungarocell-lapra, és gondolkodj el a következő kérdésen: Mitől olyan különleges az EU? Dél-Amerikában (Mercosur), Ázsiában (ASEAN) és Afrikában (Afrikai Unió) is vannak hasonló kezdeményezések, mint az Unió. Azokról még sem hallunk túl sokat. Vajon miért?

Persze több minden is közrejátszik, de az egyik legfontosabb ok az, hogy az EU-ban nem kell minden tagállam beleegyezése ahhoz, hogy egy törvény megszülessen. A világ többi részén az országok általában nem bíznak annyira egymásban, hogy kockáztassák, hogy a szomszédaik hozzanak egy (rájuk nézve is kötelező) törvényt, ami nekik talán egyáltalán nem is tetszik. Emiatt viszont kb. semmiben sem tudnak megegyezni.

Képzeld el például, hogy 27 barátoddal azon megy a vita, hogy hol tartsátok a karácsonyi vacsorát. Megegyeztek, hogy vagy mindenki egyetért, hogy hol legyen tartva a vacsi, vagy nem mentek sehova. Mi lenne a végeredmény? Nyilván vacsora helyett mindenki otthon tespedne a Szupercápa c. film előtt, Chocapic-et szárazon a dobozból rágcsálva.

És amúgy tényleg fejberúgta.

Ehelyett a Tanácsban a legtöbb törvény elfogadásához elég 16 tagállam beleegyezése (55%), igaz azoknak az európai népesség több mint 65%-át le kell fedniük (a Szavazatszámláló-ban lehet ezzel kísérletezgetni). De, ahogy azt az intézményes cikkben elmondtam, az esetek nagy részében addig alkudoznak a tagállamok, amíg mindenki bele nem egyezik a döntésbe. A kutyának sem hiányzik, hogy egy duzzogó leszavazott litván miniszter megigyon pár sört és megint valami rosszalkodásra adja a fejét. Meg persze a kis államok is kevésbé kekeckednek, ha tudják, hogy nincs sok értelme.

Úgyhogy amikor Szíjjártó Péter azt nyilatkozza, hogy “az EU csak akkor lehet erős, ha nemzetállamokra épül”, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy szerinte homlokegyenest (értitek) vissza kéne forgatni az idő kerekét, és visszatérni egy olyan EU-hoz, ahol a tagállamok egyedül megvétózhatnak bármilyen javaslatot. Na most a Peti egy reneszánsz ember, Hoffmann Rózsa és Pumped Gabó mellett korunk egyik nagy gondolkodója, de ebben a kivételes esetben nem tudok vele egyetérteni. Egy ilyen (ún. “kormányközi”) Európában valszeg nem lenne se Schengen, se Erasmus, se ingyenes roaming, se 11 darab kilátó Tyukodon (oké, utóbbi lehet, hogy nem lenne akkora veszteség, de értitek).

Van sokféle Tanács, de igazából nincs is

Tanácsból csak egy van, de többféle ún. formációja van. Ez csak annyit jelent, hogy ha a Tanácsban a tagállamok pénzügyi kérdésekről akarnak tárgyalni, akkor a pénzügyesek üljenek ott, ne pl. a földművelésügyi miniszterek, búzakalásszal a szájukban, újszülött kecskeborjút kulacsból szoptatva.

Tehát a gyakorlatban van pl. “Külügyminiszterek Tanácsa”, “Pénzügyminiszterek Tanácsa”, stb. – és mindegyikben a tagállamok megfelelő miniszterei ülnek. De jogilag a földművelésügyi miniszterek ugyanúgy leokézhatnak egy adóügyi törvényt, ha olyan kedvük van.

Ha most felnézel a Tanács Ülésnaptárjára, akkor láthatod, hogy legközelebb (május 14-én) az “Általános Ügyek Tanácsa” fog összeülni, és két dologról fog tárgyalni:

  1. Az új pénzügyi keretről (azaz a 2020-2027-es pénzek elosztásáról)
  2. A Lengyelországi jogállamiságról

Úgyhogy mielőtt kikérnéd magadnak, hogy a büdös Brüsszeli Soros-bérencek milyen jogon kérdőjelezik meg a lengyel testvéreink jogállamiságát, emlékezz, hogy ezen az ülésen kizárólag csak a tagállamok megválasztott miniszterei fognak ülni (Magyarország képviseletében pl. Takács Szabi európai uniós ügyekért felelős államtitkár).

Tanács és Európai Tanács

Na most az Európai Tanács az egy másik intézmény. Míg a Tanácsban miniszterek, addig az Európai Tanácsban az “állam- és kormányfők” ülnek. Nem mindketten (nálunk a kormányfő Viktor atyánk, az államfő pedig a bajszos ínyencség), hanem csak az, akinek a nagyobb hatalma van. Magyarországon a miniszterelnök a fontosabb, más országokban (pl. Franciaországban vagy Lengyelországban) pedig a köztársasági elnök. Az egyetlen “külsős” tag az az elnök, akit jelenleg úgy hívnak, hogy Donald Tusk, de neki nincs szavazati joga, inkább csak koordinál.

Na most, ha az Európai Tanács ülésezik, akkor mind a 28 tagállam Brüsszelbe küldi a feljebb említett (tényleges) vezetőjét. Európa 28 legfontosabb embere nyilván nem fog apró-cseprő dolgokkal foglalkozni, ezért az Európai Tanács kb. egyetlen dolgot csinál: nagy, átfogó terveket gyárt és fogad el, pl. hogy legyen-e EU-bővítés, kimentsük-e a görögöket, hol álljon meg a felcsúti kisvasút, stb. Azaz ennyit elég tudni:

Európai Tanács = A 28 tagállam nagyfőnökei filozofálgatnak Európa jövőjéről.

Emiatt viszont az “Európai Tanács”-ot is ugyanúgy nyugodtan helyettesítheted azzal, hogy “a tagállamok” kb. bármilyen szövegkörnyezetben.

Az Európai Tanács következő ülése június végén lesz, de még nem tudni pontosan, hogy mi lesz a téma. Viszont a márciusban tartott előző ülés eredményei magyarul is elérhetőek.

Európai Tanács vs. Európa Tanács

Röviden és tömören: Az Európa Tanács (i nélkül) NEM EU-S SZERV, és kész. Nem nehéz megjegyezni: Európai Uniónak hívják, az intézményei pedig: Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Tanács, stb. Ha hiányzik az “i” betű a végéről akkor nincs köze az EU-hoz. Az Európa Tanácsról tehát nem kell tudni semmit.

Ha mégis szeretnél valamit tanulni róla: A Wikipedia szerint az Európa Tanács (amelynek tagja pl. Törökország és Oroszország is) “nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat”. Röviden, az Európa Tanács az egy vicc.

És mi történne, ha mégis összekevernéd a kettőt? Hát semmi az égegyadta világon. Pár hete pl. az ATV (a jó ízlés határain belül nehezen jellemezhető) hírportáljának volt bőr a képén ezzel a cikkel jelentkeznie:



Igazából ránézek erre a cikkre és kedvem lenne rituálisan feláldozni néhány bébipandát, de lényeg a lényeg, ha “profi” újságíróknak megengedett, akkor (gondolom) neked is.

A soros elnökség

Az Európai Tanáccsal ellentétben a Tanácsnak nincs állandó elnöke, hanem félévente mindig másik tagállam kezébe kerül a vezetés. Ezt nevezzük “soros elnökségnek”, és ez bármekkora magas labda is, már csak azért sem fogom lecsapni, mivel két óra far-feszített erőlködés után sem jutott eszembe egyetlen egy értékelhető poén sem.

Kicsit tehát mint a “hetes” a gimnáziumban, a soros elnök Tanácsüléseket szervez, képviseli az összes tagállamot pl. a Parlamenttel vagy a Bizottsággal való alkudozások során, illetve próbálja mutatni, hogy az ő országa mennyire profi. A magyar elnökség 2011-ben volt, ti talán emlékeztek rá, én személy szerint akkor voltam másodéves egyetemista, úgyhogy abból az időszakból semmi sem maradt meg.

A soros elnök júniusig Bulgária, utána pedig a következők jönnek:

Ausztria: 2018. július–december
Románia: 2019. január–június
Finnország: 2019. július–december
Horvátország: 2020. január–június
Németország: 2020. július–december

Magyarország legközelebb 2024-ben lesz a soros, feltéve ha akkor még lesz EU, Magyarország még a tagja lesz, és az emberi faj néhány példánya is életben lesz még.

Vége

Tudom, ez a cikk elég száraz volt. Cserébe legközelebb valami könnyedebb lesz: egy kisokos, hogy hogyan tűnj nagyon műveltnek amikor az EU-ról beszélsz. Most már tényleg nem alázom tovább magam azzal, hogy megpróbálom megbecsülni, hogy mikor lesz kész, de igyekezni fogok.

Ne felejtsetek el kommentelniPacsi!

Tetszett mi? Akkor osszad meg szépen nagyon gyorsan: