Üdv mindenkinek újra! Először is elnézést a késői cikkért. Mentségemre szóljon, hogy kicsit túltoltam az ünneplést a Bálnánál múlt vasárnap, az utolsó emlékem, hogy Egészséges Fejbőr számokat üvöltök Németh Szilárd nyakában ülve, miközben ő egy fényesre szopogatott combcsonttal próbálja reprodukálni a 2001: Űrodüsszeia c. film híres nyitójelenetét.
A választás eredményébe nem szeretnék belemenni, de ezzel a képpel illusztrálnám a történteket:
Ha esetleg valaki még emlékszik, két hete ott hagytuk abba, hogy az Európai Bizottság bőrébe bújva elkészítettünk egy törvénytervezetet a zokni-szandál betiltásáról. Eredeti terveim szerint lett volna a témában még 5 cikk, két évadnyi sorozat és egy egészestés családi film, de meguntam, úgyhogy egyelőre elengedjük az egészet.
Ma inkább választásokról és pártokról lesz szó, ha már ilyen dolgok tartották lázban nemes hazánkat az utóbbi hetekben. Persze később visszatérhetünk a törvényhozásra, ha lesz rá igény.
A mi embereink
Szóval bármilyen hihetetlennek is hangzik, az Európai Parlamentben (röviden: EP) bizony az általunk személyesen megválasztott képviselők ülnek. Ez még akkor is igaz, ha rajtad kívül gyakorlatilag senki sem ment el szavazni (2014-ben 29%-os volt a magyarországi részvétel – annál még a Jumanji kettőre is többen mentek el, pedig annak jóval kisebb volt a tétje).
Persze most nyilván legyintesz, hogy “ki a túrót érdekel, hogy kit küldünk Brüsszelbe”, de emiatt történhetett meg, hogy Kovács Béla (ismertebb nevén KGBéla) személyében egy szó szerint vett KGB ügynököt sikerült oda beválasztanunk. Nesze neked országimázs.
Az EP-ben jelenleg 751 képviselő ül, ez nemsokára 705-re csökken majd a Britek távozásával. Magyarországnak mindössze 21 képviselője van, ebből 12 Fideszes, 9 pedig hazaáruló migránssimogató sorosbérenc.
A képviselőket 5 évre választjuk, és a következő választás 2019 májusában lesz, úgyhogy ideje bevésni a naptárba, hogy bebiztosítsuk a négyharmadot. Sajnos mivel a magyar helyek száma meglehetősen szerény, még egy teljes Fideszes győzelem is csak 2,8%-os brüsszeli Fidesz jelenlétet jelentene. Nem csoda, hogy olyan szar abban a városban élni.
A választáson tehát csak pártlistára szavazunk majd, és ugyanúgy 5%-os a bejutási küszöb, mint a nemzeti parlamentünkben. Ez a küszöb elég megosztó, mivel igazából semmi sem indokolja (a nemzeti parlamentekben azért van küszöb, hogy nehogy nagyon elaprózódjanak a pártok – ennek az EP-ben pont nulla százalék az esélye). 14 országban nincs küszöb, ráadásul a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek is találta.
Viszont ha eltörölnénk, akkor majdnem biztos, hogy valami CEU-s gender studies professzor kerülne be 2-3%-kal pl. Kósa Lajos úr helyett, úgyhogy senki még véletlenül se szóljon az ellenzékieknek, nehogy véletlenül az 5%-os bejutási küszöb eltörléséért kezdjenek el kampányolni / aláírást gyűjteni.
Pártok
Ahogy azt mindenki tudja akinek végig kellett szenvednie egy EU-ról szóló tanórát, az EP-ben a képviselők nem nemzetiség szerint ülnek, mint Erasmusosok a bemutatkozó vacsorán, hanem ideológiai hovatartozásuk szerint, mint hippik a Városligetben mielőtt átmennének rajtuk a munkagépek.
A Pártok valamennyire hasonlóak a magyar színtéren jelenlévőkhöz. Vegyük is őket sorba.
1. Európai Néppárt (EPP) – (a képviselők 29%-a)
Az Európai Néppártba tartozik a Fidesz. Ettől függetlenül az EPP-ben (ahogy minden Európai pártban) a színfalak mögött komolyabb anyázások mennek egymás között. Ezt mi sem demonstrálja jobban, hogy a “megállítandó” EU-nak jelenleg minden fontosabb vezetője a Néppártba tartozik. Juncker (Bizottság) néppárti, Tajani (A Parlament elnöke) is, Donald Tusk (az Európai Tanács elnöke) is, és még a Tanács jelenlegi (Borisov) és következő (Kurz) “elnökei” is mindketten Néppáriak.
(Gondoljunk csak bele, mennyire bomlana az EU, ha szocik vezetnék. Pár nap alatt nyilván úgy nézne ki az egész, mint az a szép szelet bélszín ma, amit Novák Előd családja tett félre még ’98-ban, hogy megünnepeljék majd az egyetemi diplomáját.)
Szocialisták (S&D) – 25%
A szocialistákhoz tartozik az MSZP és a DK, itt talán kicsivel kevesebb a széthajlás mint a Néppártban.
A szocialisták régebben ilyen nagykoalíció-szerűségben voltak a Néppárttal, ami kb. abból állt, hogy felosztották egymás között, hogy felváltva ki kapja melyik intézmény irányítását. Ez azóta felbomlott, mert a európai szocik is egy (majdnem) annyira szerencsétlen és magatehetetlen brigád, mint az itthoniak.
Kicsit szélsőségesebb konzervatívok (ECR) – 10%
A Fidesznek igazából ebben a pártban lenne a helye. Például ide tartozik a Jog és Igazság Pártja, ami Lengyelországban próbálja (több-kevesebb sikerrel) egy-az-egyben leutánozni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (sajnos a “rezsidémon” kifejezést szinte lehetetlen átültetni szláv nyelvekbe).
Ráadásul a Fidesznek már csak azért sincs sok kedve átülni az ECR-be, mivel ez a Párt lehet jövőre megszűnik a vérbe, tekintve, hogy rengeteg Brit képviselőjük van. Ezek ugye a jövő évtől mehetnek vissza Londonba mosogató-állásokért versenyezni honfitársainkkal.
Liberálisok (ALDE) – 9%
A Liberálisok vezetője a vehemens beszédeiről és a fogai közt tátongó gigantikus űrről elhíresült Verhofstadt úr.
A liberálisok is elég változatos lények – a legtöbben középpártiak, de vannak szigorúan jobboldali vadkapitalisták is. A fő mantrájuk ezért általában nem is az, amit egy magyar “liberálisnak” állítana be (migránsok befogadása, faölelgetés), hanem szabad piac meg hasonló, otthon szintén mélyen megvetett eszmék.
Ebben sem ül magyar képviselő, de a Momentum majdnem biztos, hogy ide tartozna (ha bejutna).
Zöldek (Greens) – 7%
A migránsos meg faölelgetős témákról főleg a zöldek süketelnek szüntelenül, de összetétel tekintetében ők is elég változatosak – itt ül pl. az EP egyetlen kalózpárti képviselő(nő)je, Julia Reda:
A zöldeknél van két magyar is, egy darab az Együtt-PM-től (Jávor Benedek), egy pedig az LMP-től (Meszerics Tamás).
Emellett vannak:
Szélsőbalosok/komcsik (GUE/NGL) – 7% – Van amelyik csak szélsőséges természetvédő, de egyes tagjaik szó szerint vett kommunisták. Ma, 2018-ban.
Szélsőjobbos euroszkeptikusok (EFDD) – 6% – Bár a britek távozásával ezek is könnyen széthullhatnak.
Fasiszták (ENF) – 4% – Ezek legalább tisztességes migránsellenesek.
Párt-nélküliek (például a Jobbik 3 képviselője, köztük KGBéla).
A britek kilépése és az új választások miatt aztán könnyen lehet, hogy komolyabb átrendeződések lesznek, mivel bárki új pártot alapíthat aki összeszed minimum 25 képviselőt 7 különböző tagállamból.
Ez a rendszer (2 nagy párt, 2 közepes párt, néhány kispárt) azt is jelenti, hogy nagyon sok barátkozás meg alkudozás kell a pártok között ahhoz, hogy meglegyen az 50%-os többség egy kérdésben. Emiatt szocik és néppártosok, vagy liberálisok és kereszténydemokraták gyakran dicsérik egymás ötleteit, vagy ülnek le egy kávé mellett barátságosan egyezkedni, ahelyett, hogy becsületesen hazaárulóznák egymást, mint otthon. Gyomorforgató.
Fontos azt is megérteni, hogy azért a legtöbb tagállam nem a szellemi nagyjait küldi Brüsszelbe (ez alól Magyarország nyilván kivétel, ahogy azt Deutsch Tamás, Szanyi Tibor vagy éppen Morvai Krisztina jelenléte ékesen bizonyítja), úgyhogy a nagy számok törvénye alapján nem kevés futóbolond ül az EP padsoraiban.
Ezeket általában szépen csöndben végighallgatják majd következetesen leszarják. Viszont ez azt is jelenti, hogy egy jól felkészült és melózni is hajlandó képviselő nagyon sok mindent el tud érni a sok kretén ellenében, még akár a kispártok soraiból is. Majd pár héten belül mutatok példát.
EPTV & chill
Nyilván most, hogy van egy alap elképzelésed az Európai Parlamentről, kedved támadt mostantól online élőben követni minden ülést. Erre hál’istennek van lehetőség, méghozzá akár magyar nyelven is. Nehéz elképzelni ennél érdekesebb szórakozást, úgyhogy ajánlom az EPTV-t, ahol még az előző epizódokat és évadokat is lehet böngészni (csak válaszd ki a magyar szinkrontolmácsolást).
Akiket inkább a Parlamenti képviselők érdeklik, azok itt böngészhetnek, akik meg kifejezetten a magyarokra kíváncsiak, azok itt.
Emellett van egy (angol nyelvű) honlap ahol meg lehet nézni, hogy melyik képviselő mennyire aktív. Szavazáson való részvétel tekintetében pl. Morvai Krisztina 751 képviselőből az előkelő 735. helyen szerepel, kicsivel KGBéla mögött (726.) de még mindig Deutsch úr előtt, aki 742.
Hölvényi György úr pedig azt a dicsőséget tudhatja magáénak, hogy 5411-szer szavazott, és abból egyszer sem máshogy, mint ahogy a Fidesz utasította (vagy legalább is ahogy a párt többsége). Ez már csak azért is nagy eredmény, mert a szavazógombok elég közel vannak egymáshoz, úgyhogy kevésbé rátermett képviselők gyakran már csak véletlenül is mellényomogatnak.
Magasan száll a magyar lobogó.
Elég lesz
Mára ennyi lett volna tőlem. Nyilván egy csomó részletbe nem mentem bele, mert egyrészt szép idő van úgyhogy a túrónak van kedve politikáról hablatyolni, másrészt egyesek saját bevallásuk szerint megunták a cikkeket mert elvesztették a fonalat.
Persze mások szerint meg pont, hogy több tartalom kéne, úgyhogy sokat segítene ha lenne több visszajelzés és/vagy kérdés.
Ha lenne elég kérdés egy-egy héten, akkor például lehetne egy extra cikk minden szerdán ahol azokat megválaszolom. Még egyszer: kérdéseket feltehettek a Facebook-csoportban, e-mailben, vagy ha névtelen akarsz maradni, akkor ezen a linken.
Most már inkább nem ígérek semmit jövő hétre, valami cikk tuti lesz – de hogy mi lesz benne, gőzöm sincs.
Pacsi!
