//0. cikk: Ez mi nem ez?

0. cikk: Ez mi nem ez?

Pacsi mindenkinek. Ez az „EU: Az mi az?” nulladik, bevezető része. Ez egyfajta kurzuska lesz, ami egyszerűen próbálja majd elmagyarázni, hogy mi is az az Európai Unió: hogyan működik, mik a hibái és erényei, stb. A cél az lenne, hogy az emberek ne csak kormányplakátokról és újságokban elejtett félszavakból halljanak az EU-ról, hanem legyen egy olyan alaptudásuk, ami alapján kritikusan tudják értelmezni az Unióról szóló cikkeket és propogandát. Ebben a bevezető posztban kicsit részletesebben elmagyarázom, hogy mi is lenne a formátum.

  1. Ez nem tankönyv/egyetemi kurzus ez

Valaki a kérdőív végén a következő kommentet hagyta: „A teszt nem tud maradéktalanul kimerítő válaszokat adni”. Hát igen, a kérdőíveknek van ez a tulajdonsága, hogy inkább kérdéseket tesznek fel, mint válaszokat adnak. De annyiban igaza van a mélyen tisztelt kitöltőnek, hogy egy tudományos igényességű kérdőív nem pontosan így nézett volna ki. Ezért fontos valamit rögtön leszögezni:

Ez az egész BAROMIRA NEM LESZ tudományos igényességű.

Sőt, főleg azoknak szól majd, akik inkább hadilábon állnak bármilyen bonyolultabb szöveggel. Hogy miért: talán jobban érthető ezen grafikon segítségével:

Jobb híján egyelőre Paintben rajzolt keblekkel igyekszem bevonzani a célközönséget

Ebből következik, hogy ebben a blogban nem fog szó esni se elméletekről, se történelemről. Nem lesz benne jogi zsargon vagy bármilyen bonyolultabb koncepció. A blog eltökélt célja hogy mind gyermekek mind szellemi gyermekek számára érthető legyen. És ha szerinted az EU-t nem lehet megérteni anélkül, hogy tudnád mi az a Szén- és Acélközösség vagy a neofunkcionalista iskola, kérlek zárd be a böngészőt és gondold át az életedet.

  1. Ez nem a tízezredik EU-s blog

Sajnálatos módon az egyetlen embertípus aki szívesen ír az EU-ról az a lelkes elsőéves büfészakos aki úgy érzi, hogy új blogja (aminek valami olyasmi nevet ad majd, hogy „dEUtérium” vagy „BelEUgró”) végre megmutatja majd a pórnépnek, hogy mi merre.

Nyilván az egyetlen kivétel az én egyetemista blogom, a „rEUma”.
N
a az tényleg jó volt.

Logikus módon ezek a blogok olyan cikkekkel vannak tele amik épp akkor az alkotóját érdekelték, vagy – még gyakrabban – amiből amúgy is kellett egy beadandót írnia. Ezeket egyrészt nyilván a kutya sem olvassa, másrészt semmit sem segítenek abban, hogy valaki az EU alapjait megértse, főleg mivel tele vannak olyan fogalmakkal amikről egy normális ember azt sem tudja mi az.


 

Az arckifejezése alapján az angyalkára ráférne egy Wrigley’s

Azt hozzá kell tenniem, hogy én is kegyetlenül utálom, ha egy szövegben félkövérrel kiemelt részek vannak, mert olyan érzésem lesz tőle, hogy teljesen hülyének néznek, mintha magamtól nem tudnám eldönteni, hogy a mondatnak melyik része fontos. Ez a blog viszont valamilyen szinten valóban hülyének nézi az olvasóit, úgyhogy ez van. Remélem ezzel meghoztam mindenki kedvét.


Ez az úr úgy néz ki, mint akire érdemes hallgatni

3. Ez nem foglalkozik aktualitásokkal ez (egyelőre)

Nyilván ahogy elérjük majd a jubileumi harmadik olvasót a következő hónap elején, elkezdenek majd özönleni a kommentek, amiket körülbelül így képzelek el:

A legfelháborítóbb: Jean-Claude a saját nevét sem bírja helyesen leírni

Úgyhogy muszáj leszögeznem: Ez a blog egyelőre nem fog konkrét témákkal foglalkozni. Nem az a célom, hogy Gizi megváltoztassa a véleményét valamiről, hanem az, hogy le tudja írni olyan nyelven, hogy a másik fél is megértse, esetleg akár kezdetleges érvekkel is alátámasztva. Kb. Így:

Sajnos a caps lock és a virágcsokrosos profilkép olyan mélyen gyökerező problémák amiket ez a blog nem tud megoldani

Röviden: ha nincs meg a közös nyelv Gizivel, akkor teljesen felesleges vele beszédbe elegyedni (főleg, hogy lehet megsértődik és nem küld több zserbót). Hosszútávon persze nem elképzelhetetlen, hogy lesznek aktuális cikkek is, de az első pár posztban csak a legalapvetőbb dolgokról lesz szó.

A lényeg: ez a blog pár hónapig fog futni, átlagosan heti egy poszttal. Ha mindegyik cikket elolvasod, a végére te leszel a legnagyobb nemzetközi EU-szakértő a sarki kocsmában. Becsszóra.

Hát egyelőre ennyi, senki ne felejtsen el:

  1. Csatlakozni a csoporthoz
  2. Kitölteni a kérdőivet (aki még nem tette volna meg)

Vasárnap jön az első (igazi) cikk a kérdőív eredményeivel! Pacsi!