//Tanács, Parlament, Bizottság: ezek mik ezek?

Tanács, Parlament, Bizottság: ezek mik ezek?

Üdv mindenkinek az „EU: Az mi az” tanfolyam második részében. Aki most jár itt először, talán kezdje a „nulladik” vagy az „első” cikk olvasásával, de igazából nem fontos, mert csak ma kezdjük el úgy igazán. A mai cikk az EU intézményeiről fog szólni, úgyhogy ajánlok mindenkinek egy duplakávét vagy egy adrenalininjekciót olvasás előtt. Cserébe a középbe belerejtettem egy kis „belsős” információt arról, hogy kit lehet utálni a „kvótarendszer” miatt. Szóval megéri.

Kezdésnek képzeld el, hogy Brüsszelben sétálsz. Nyilván a farpofákat úgy szorítod, hogy egy egyforintos nem férne fel, ismerve az ottani terror-szituációt, de bátor vagy, szittya vagy, nem hunyászkodsz meg.

Egyszer csak magyar hangra leszel figyelmes, és miután kihegyezted a füleidet, a következő párbeszéd tanúja leszel:

  • Láttad a Tanács törvényjavaslatát?
  • Igen, de szerintem ezt a Bizottság le fogja szavazni.
  • És a Parlament?
  • A Parlament egyhangúlag támogatni fogja.

Valószínűleg te nyugodtan továbbsétálnál, magadban motyogva, hogy ezek az EU-s bürokraták milyen unalmas arcok.

Én személy szerint mosolyogva odasétálnék hozzájuk, és a nálam lévő szolgafával szilánkosra törném az arcukat.

Hogy miért?

Gondolj bele, hogy a te foglalkozásod pék. Lelkesedsz a szakmádért, szereted csinálni. Egyszer csak sétálsz a Rottenbiller utcában, és a következő párbeszédet hallod:

  • Te figyelj, ha kenyeret sütök szerinted rakjak maltert a liszthez?
  • Mindenképp, csak attól dagad meg
  • És előtte vagy utána kell a mosogatógépbe rakni?
  • Az mindegy, csak telihold legyen.

Nyilván te sem sajnálnád tőlük a kenyérlapátot. Szóval ezt elkerülendő, ma megtanuljuk, hogy miért orbitális baromság a két magyar fent idézett beszélgetése.

Előre szólok, hogy ez a bejegyzés lesz messze a legunalmasabb a tanfolyam során, de sajnos enélkül nem tudunk továbbhaladni, úgyhogy szorítsd a farpofákat mintha Brüsszelben vagy Bécsben lennél, és vágj bele.

  1. Az EU intézményei

Az EU-nak sok intézménye van, de a legtöbb nem igazán érdekes. Például a legenda szerint a Gazdasági és Szociális Bizottság saját elnöke sem igazán tudja, hogy mire való az általa vezetett intézmény. De három (igazából négy) intézményt ismerni kell.

1. a Tanács / Európai Tanács
  • Kinek az érdekeit képviseli: Tagállamok
  • Főleg mit csinál: Beleegyezését adja dolgokba
  • Elvileg ki dolgozik benne: a tagállamok miniszterei
  • Igazából ki dolgozik: egy rakás diplomata

Kb. igy néz ki egy Tanácsülés. Általában lezárják a középső részt amióta egy litván miniszter négy sör után kiállt oda helikopterezni

Hogy képzeld el:

Figyi. Mint minden másik ország, a magyar állam is figyeli, hogy mit sumákolnak ezek ott Brüsszelben. Ezt a nemes feladatot a magyar ún. „Állandó Képviselet” látja el, ami kb. olyan mint egy nagykövetség, tele van diplomatákkal akik egy-egy területért felelnek (pl. gazdaság, földművelés, stb.).

Ha pl. a Bizottság (bürokraták) olyan tervezetet nyújtana be, ami betiltaná a bambis lufikat, akkor Artúr, az Állandó Képviselet lufi- és őzügyekért felelős munkatársa leporolja a bicepszeit, kipréseli a fogai között, hogy „Bambit soha” és háborúba indul.

Persze a Tanácsban hivatalosan nemes minisztereink ülnek, de ők kb. annyit csinálnak, hogy néhány havonta Brüsszelbe repülnek, aláírnak mindent amit az Állandó Képviselet korábban átnézett és leokézott, pózolnak pár fotó erejéig, aztán húznak onnan a vérbe mielőtt felrobbannának.

Azaz az igazi eredményeket az olyan névtelen hősök produkálják, mint Artúr.

Megjegyzés: A Tanács nem egyenlő az Európai Tanáccsal, de egyelőre csak képzeld el igy: a Tanácsban miniszterek ülnek, az Európai Tanácsban meg miniszterelnökök (vagy legalábbis az államok tényleges vezetői, pl. Orbán, Merkel, Macron, stb.).

2. Az Európai Bizottság:
  • Kinek az érdekeit képviseli: EU / Közös Piac
  • Főleg mit csinál: Törvényeket ír / készít elő + figyeli hogy mindenki betartja-e azokat
  • Elvileg ki dolgozik benne: Juncker + 27 Biztos
  • Igazából ki dolgozik: Egy csomó bürokrata

Hogyan képzeld el:

Ahogy a Tanácsban, a Bizottságban sem igazán azok dolgoznak, akiket a TV-ben látsz. Juncker és a biztosok (köztük Navracsics úr) a Bizottság „arcai”, de a többi, több mint 30 ezer alkalmazott kb. mindegyike unalmas szürke bürokrata.

Pl. a lufis törvényjavaslatot valószínűleg Grüber Ballonmacher irta, aki 7 éve került a lufiügyi csoport élére, korábban 20 évig a parkettaügyi főigazgatóságon volt csicskahelyettes. Kiskorában megharapta egy őzike, ezért utálja Bambit. Szereti a Melba kockát és a színes nyakkendőket.


Szabadidejében legszivesebben pasziánszozik

Persze igazából Grüber nem ír csak úgy egyedül egy törvényt, általában előtte 1-2 évig rendszeresen leül egy csapat szakértővel (pl. lufigyárakkal, környezetvédőkkel, őz-szakértőkkel, stb.) dohos, alulfűtött kockaépületekben, hogy kikérje a véleményüket a készülő törvényről. Kb. így képzeld el ezeket az üléseket:


Hát nem egy Corvin tető

3. Az Európai Parlament
  • Kinek az érdekeit képviseli: Polgárok
  • Főleg mit csinál: Vitatkozik / Dumál
  • Elvileg ki dolgozik benne: 751 politikus
  • Igazából ki dolgozik: A politikusok asszisztensei

Hogyan képzeld el:

A nagy parlamenti ülésterem,amit elképzelsz, az megint csak a cirkusz része. Az érdemi munka a kb. 20 „szakbizottságban történik” (pl. jogi, gazdasági, külügyi, stb.), amiben már csak olyan 30-40 képviselő ül általában:



Már elvileg, mert gyakorlatilag egyszerre 10-nél többen szinte soha nincsenek bent:



Helyettük az asszisztenseik jegyzetelnek, plusz ők rágják át magukat a többszáz oldalas hatástanulmányokon meg ilyesmiken. Eközben a képviselők legfőbb elfoglaltsága, hogy kedvenc témáikat mantrázzák bárhol, ahol valaki hajlandó nekik mikrofont adni.

Hogy néz ez ki ez az egész a gyakorlatban?

Szóval ezek az intézmények a fontosak, ezek döntik el egymás között, hogy mi történjen és hogyan. Most néhány igen igényes képregényen keresztül megpróbálom azt is bemutatni, hogy milyen is a kapcsolat a három nagyágyú között.

Szereplők:

  • A Tanács = Tagállamok  – őket Magyarország Kapitány képviseli
  • A Bizottság = Bürokraták – Őket a Bürokrata Bárány képviseli
  • A Parlament = Polgárok képviselői  –  Őket most szemünk fénye, Deutsch Tamás képviseli

Szabályok röviden és leegyszerűsítve:

1. Főleg a Bizottság kezdeményez, de utána vajmi kevés beleszólása van, hogy a javaslatát hogyan módosítja a másik két intézmény:



2. A Parlamentnek már van joga beleszólni, hogy a végső törvény hogy nézzen ki, de ha a Tanács (azaz a tagállamok) nem értenek vele egyet, blokkolhatják a törvény elfogadását:



3. A Parlament felszólíthatja a Bizottságot, hogy nagyon gyorsan csináljon valamit valamivel kapcsolatban, de a Bizottságnak nem muszáj hallgatnia rá:


 


4. A Tanács sem kényszerítheti a Bizottságot, hogy csináljon valamit, de a Tanácsban a tagállamok kormányai ülnek, szóval ha a Bizottság nem csinál semmit, ők maximum hoznak egy törvényt csak a saját országukban.



Egyelőre ezeket az alapszabályokat elég megjegyezni.


Harc a tagállamok között

Remélem, hogy megfogalmazódott már benned a következő kérdés:


„Ha a tagállamok mondják ki az utolsó szót, akkor miért van egy csomó olyan törvény / projekt amivel a magyar kormány nem ért egyet?”


Jó kérdés, szép volt.

Az esetek 80%-ában a tagállamok addig alkudoznak, amíg mindenki egyet nem ért. De ha ez nem sikerül, hát ez van: általában nem muszáj, hogy mindannyian egyetértsenek.

Például nemrég ment a vita a Tanácsban a tagállamok között, hogy mennyi pénzt költsenek a folyóvízi kereskedelem felélénkítésére. Mire Málta (meg egy-két másik törpeország) elkezdett makogni, mondván, hogy nekik maximum csak békanyálas patakjaik vannak, szóval ők erre minek adnának pénzt.

Elképzelésem szerint ekkor Homolya Robi közlekedéspolitikáért felelős államtitkár odasúgta a mellette ülő Alexander Dobrindt német közlekedésügyi miniszternek:


Halgass ide Hans, ez a Málta ez kb. akkora mint Tatabánya ez, hol érdekel minket, hogy mit hablatyolnak?!”.


Mire Herr Dobrindt németes következetességgel a következőt frappáns választ adhatta volna:

Entschuldigung, sprechen sie Deutsch, Französisch oder Englisch?“

Lényeg a lényeg, a végén kaptak azok a tűhegynyi folyómentes kamuországok valami kis engedményt, cserébe pedig egyhangúlag megszavazták a törvényt. De ez csak amolyan jóindulatú engedékenység volt a nagyobb tagállamok részéről, hivatalosan nem lett volna rá szükség.


Vegyünk egy másik példát, amit mindenki ismer: a menekültek áttelepítését célzó programot, azaz a „kvótarendszert”. A magyar állam főleg Junckert és Sorost hibáztatja ezért, de mi most már tudunk három dolgot:

  1. Juncker (azaz a Bizottság) csak kezdeményez / javaslatokat tesz
  2. A Parlamentnek is van beleszólása (legtöbbször)
  3. Majdnem mindig a Tanácsé (a tagállamoké) az utolsó szó

És ez persze ebben az esetben is így volt:

  1. A Bizottság 2015 szeptember 9-én nyújtott be egy javaslatot a menekültek áttelepítéséről
  2. Az Európai Parlament 2015 szeptember 17-én megszavazta a Bizottság javaslatát: 370 igen, 134 nem, 52 tartózkodás.
  3. A Tanács (itt: a Tagállamok belügyminiszterei), 2015 szeptember 22-én szintúgy megszavazták a Bizottság javaslatát. 23 igen, 4 nem (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Románia) 1 tartózkodás (Finnország).

Tehát: ha szerinted felháborító a menekült-áttelepítés rendszere, akkor ne korlátozd az utálatodat a Bizottságra (Junckerre) és Sorosra, utáld Svédországot, Szlovéniát, Lengyelországot, és a többieket is.

Sőt, csak neked, csak most, annak érdekében, hogy még többeket utálhass, kikerestem azt is, hogy a Parlamenti képviselők közül kik hogyan szavaztak, a listát innen letöltheted (a pluszjel alatti nevek szavaztak igennel).

Látod, ezért is érdemes többet tudni az EU-ról: sokszor kiderül, hogy sokkal több embert lehet gyűlölni, mint eredetileg gondoltad.

Kenyérlapát és szolgafa

Zárásként térjünk csak vissza a cikk elején hallott párbeszédre a két eszement között:

  • Láttad a Tanács törvényjavaslatát?
  • Igen, de szerintem ezt a Bizottság le fogja szavazni.
  • És a Parlament?
  • A Parlament egyhangúlag támogatni fogja.

Remélem így a cikk végére tiszta már, hogy mi is a baj ezzel:

  1. A Tanácsnak nem lehet törvényjavaslata.
  2. A Bizottság, mint olyan, nem szavaz törvényjavaslatokról.
  3. A Parlamentben 751 képviselő ül, köztük komcsik, fasiszták, kalózpártiak és (legalább) egy darab KGB ügynök. Olyan nincs, hogy valamit egyhangúlag támogassanak.

Úgyhogy tégy a környezetedért, és ha ilyen párbeszédet hallasz, nadrágolj el mindenkit aki akár csak futólag is részt vett benne.

Ez kemény volt

A lényeg az, hogy megértsd, hogy az EU nem egyenlő Junckerrel. Bármilyen törvény vagy projekt ami nyilvánvalóan hülyeség, fenn fog akadni vagy a választott képviselőinken (Parlament), vagy a tagállamokon (Tanács). Ráadásul az Európai Parlament bármikor megvonhatja a bizalmat a Bizottságtól, és akkor Junckerestül, Navracsicsostul le kell cserélni az egészet.

Na, de mára ennyi elég is lesz. Remélem valamennyi megmarad majd ebből az egészből, de nem kell aggódni, ha már most egyetlen szóra sem emlékszel, a következő cikkekben mindig lesznek emlékeztetők, hogy melyik intézmény mire való, stb. Plusz ha van kérdés, a Facebook csoportban szívesen válaszolok rá.

A jövő héten kiderítjük, hogy miért ilyen iszonyatosan olvashatatlan jogi katyvasz az összes EU-s törvény, méghozzá úgy, hogy magunk is megalkotunk egyet. Jó móka lesz!

Tetszett mi? Akkor osszad meg szépen nagyon gyorsan: